A kocsiban Zayn és Louis közé kerültem. A két véglet. Zayn sötét arccal bámult ki az ablakon, míg a répasrác folyamatosan beszélt és a fura elméleteivel szórakoztatta a társaságot. Eléggé kellemetlenül éreztem magam ugyanis Zayn viselkedésére nem találtam magyarázatot. Nem ismerjük egymást, nem látott ezelőtt soha és nem tudhat rólam semmi rosszat. Nincs is. Jókislány szerepem van ebben a hazug sztárvilágban. Nem kavartam még senkivel, nem volt botrányom, sokat járok gyerekekhez a kórházba és igyekszem természetesen kinézni, amennyire lehet.
- Hé kislány! Megérkeztünk! - integet az arcomba Loius. Asszem kicsit elkalandoztam. Nagyot sóhajtva szállok ki az autóból és nyomban lehajtom a fejem, mert rögtön ezer vaku villan az arcomba. Most látnak először együtt a fiúkkal. Nagy esemény! Tompán érzékelem hogy valaki átkarol és bemenekülünk az ajtón a biztonságiak mellett. Egy a kintinél csendesebb, de korántsem nyugalmas helyre kerülünk. Louis még mindig szorítja a vállam, de mikor rápillantok, elenged.
- Jól vagy? Nagyon elsápadtál! - les ijedten az arcomba.
- Persze, csak még nem igazán szoktam hozzá ehhez - utalok az ordító tömegre.
- Hát pedig muszáj lesz, ha velünk akarsz jönni. Sokkal nagyobb tömegeket fogsz még látni, sokkal hangosabb embereket és még annál is nagyobb figyelmet. Te kikényszeríted belőlük. Van valami a lényedben, ami vonzza a tekinteteket.
Egy hosszú pillanatig csak bámulok rá. Tömeg. Hangok. Vonzás. Én. Mi van?!
Mielőtt azonban megszólalhatnék, Troy karol belém és kezdetét veszi a hosszú este. Fogalmam sincs összesen hány embernek mutatott be már. Végül egy asztalhoz tessékel és leültet Harry mellé, aki vigyorogva konstatálja az érkezésem. Mindegyik fiú elott egy pohár ital van és elém is kerül egy. Úgy tűnik csak rám vártak, mert mikor közelebb húzom magamhoz a alkoholos löttyöt, Troy feláll és azt mondja: 'a turnéra gyerekek' Mi engedelmesen megismételjük, koccintunk és a szemem összeszorítva kortyolok a pohárból. Bah. Nem szeretem a piát. A formális dolgoknak innentől vége. Zayn és Liam azonnal eltűnnek a tömegben és kisvártatva Niall is követi őket. Harryt elkapja egy harminc körüli nő és beszélgetve a bárpulthoz sétálnak. Ekkor odalép hozzám egy kócos, világosbarna hajú srác és nyújtja a kezét, hogy bemutatkozzon. Oh Istenem! Ő Luke Turner!! Négy éve jött ki az első filmje, a Tündér. Imádtam, imádom! Hatmilliószor láttam, kívülről tudom az egészet és én vagyok Luke legnagyobb rajongója!! És most itt áll előttem mosolyogva! Na most ez a gondolatmenet nagyjából két tizedmásodperc alatt pörgött végig az agyamon. Ő kedvesen köszön, bemutatkozik és vár... Vár.. Csak állok, tátott szájjal bámulom és csak remélem, hogy nem csorog a nyálam. Ő segélykérően néz Louisra, aki még mindig mellettem ül. Alig érzékelem mi történik és nem merek megszólalni, mert félek, hogy valami artikulálatlan hang hagyja el a szám. Louis elkezdi bökdösni az oldalam, mire kicsit magamhoz térek és lerogyok a székre.
- Lou! - súgom rekedten. - Most ez a valóság? Ez itt Luke? Csípj a karomba!
Ő boldogan vállalja a feladatot és hatalmasat csíp az említett testrészbe. Erre kijózanodok és ugyan még mindig remegve, de kinyögök egy alig hallható köszönést a várakozó fiúnak, aki nagy döbbenetemre felkér táncolni. Uramatyám! Fogalmam sincs mi történik körülöttünk, a hangokat csak tompán érzékelem és követem öt a táncolók közé. Gyengéden, de határozottan fogja a kezem és várja, hogy magamhoztérjek.
- Kérhetek egy autogramot? - hallom meg a hangomat és ha lehetséges mégjobban elpirulok. Felismerés jelenik meg az arcán én meg gondolatban alaposan fejbevágom magam. Ekkora barmot! Nem tudtam semmi értelmeset kinyögni, csak ezt?! De kínos!
- Természetesen, de csak ha én is kapok tőled - feleli és vigyorogva néz rám.
Ezután már nem sokáig táncolunk, sorban felkér Lou, Niall, Harry és végül Liam is. Zayn nem. Valami szőke lánnyal láttam beszélgetni.
Hajnali három körül érek haza és egy gyors zuhany után boldogan alszom el egy poháralátétet szorongatva, amin Luke Turner neve áll.
Sziasztook! Kommenteket ugyan még nem kaptam, de már jópár látogatója akadt a blognak. Mikor utoljára néztem 73 volt és ez nagyon boldoggá tett, hiszen csak ma kezdtem el írni. Remélem tetszik a történet, sietek a folytatásával, ahogy tudok. Puszi: A. xx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése